Tevékenységünk

Az MSZVK Zrt. speciális vagyonkezelőként csak szanálás alatt álló intézménytől, vagy áthidaló intézménytől vehet át eszközöket, forrásokat, jogokat és kötelezettségeket. Törvényben rögzítetten azzal a céllal kezeli a portfólióját, hogy azok értékét egy esetleges értékesítés során maximalizálja. Az MSZVK Zrt. jelenlegi portfóliója az időközben befejeződött szanálási eljárás alá vont MKB Bank Zrt.-hez köthető. 2015 decemberében a Szanálási Követeléskezelő Zrt. (akkori nevén: MKB Pénzügyi Zrt.) megszerezte az MKB Bank Zrt. azon eszközportfólióját, amelyet önkéntes vételi szándékot mutató vevők hiányában nem sikerült értékesíteni a piacon. Ezt követően, a szanálási eljárás keretében, az MKB Pénzügyi Zrt. és – az ingatlankezelési feladatok ellátása érdekében – a Resideal Zrt. által kibocsátott 100 százalékos részvénypakettek az MSZVK Zrt.-re kerültek átruházásra.

A szanálás a fizetésképtelenség miatt válsághelyzetbe került pénzügyi intézmény vagy csoport közérdekből történő, hatósági eszközökkel megvalósuló szerkezetátalakítása. A szanálás általános célja az ügyfelek pénzeszközeinek és vagyonának védelme, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a pénzügyi szektor által nyújtott kritikus funkciók folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása, az intézményi válsághelyzetek hatékony kezelése, valamint az adófizetői pénzek válságkezelési célú felhasználásának minimalizálása. A válságba került pénzügyi intézmények hatósági szerkezetátalakításához szükséges keretrendszert a szanálás teszi lehetővé.

A szanálási keretrendszer a pénzügyi stabilitás és a válságkezelés terén a legjobb nemzetközi gyakorlatok körébe tartozik. Az Európai Unió szanálási jogszabályok harmonizációját is célzó irányelvét 2014 áprilisában fogadták el. A magyar pénzügyi közvetítőrendszer szereplőinek biztonságát erősítő és az intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló szanálási törvény az európai helyreállítási és szanálási irányelv (Recovery and Resolution Directive – RRD) rendelkezésein alapul, az uniós irányelv tartalmát követi, az abban foglalt koncepciók hazai meghonosítását célozza. Az Európai Uniós és a hazai jogi szabályozás egyaránt meghatározza a szanálási vagyonértékesítés kereteit. A szanálási vagyonelemek leépítése, illetve értékesítése során a vagyonelemek, illetve az abból származó bevételek maximalizálása a cél.

Az értékesítés során a szanálási vagyonkezelőnek az alábbi szempontoknak kell megfelelni:

  • a vagyonelemek értékének, illetve az abból származó bevételek maximalizálása
  • nyílt és átlátható értékesítés, szubjektív alapon nem lehet senkit sem előnyben részesíteni, vagy megkülönböztetni
  • piaci feltételeknek megfelelő értékesítés

A szanálási irányelv alapján a tagállamok egy vagy több szanálási hatóságot jelölhetnek ki. Az MNB tv. 4. § (8) bekezdése alapján a külön törvényben meghatározott szanálási hatósági feladatokat az MNB látja el, de más szervezeteknek (pl. kormány, Nemzetgazdasági Minisztérium, Országos Betétbiztosítási Alap /OBA/, Befektető-védelmi Alap /BEVA/) is fontos szerep jut a pénzügyi intézmények esetleges válsághelyzetének kezelésében.

A szanálási keretrendszer hatálya elsődlegesen a magyarországi székhelyű hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra, illetve a velük összevont felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásokra terjed ki. Ezen túlmenően a törvény előírásai vonatkoznak a magyarországi székhelyű pénzügyi és vegyes holding társaságokra, valamint a harmadik országban székhellyel rendelkező intézmény magyarországi fióktelepére is.

 Az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. működését meghatározó jogszabályok: 

  • AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/59/EU IRÁNYELVE (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
  • a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény
  • a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
  • hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény